Magyarországi teendők kiköltözéskor

Miért erről nem ír senki

A célország bejelentkezéséről (Anmeldung, inschrijving, empadronamiento) tucatnyi útmutató szól. A MAGYARORSZÁGI oldalról viszont alig — pedig ha ezeket kihagyod, évekig futhat egy rendezetlen TAJ, egy fiktív lakcím vagy egy rossz adóilletőség a nevedhez kötve.

Ez a cikk azt gyűjti össze, amit ITTHON kell intézni. Nem helyettesíti a hatóságot: minden szakasz végén ott a hivatalos forrás.

1. Egészségbiztosítás: a TAJ bejelentése (NEU 70)

Ha EGT-tagállamban, Svájcban vagy egyezményes államban biztosítottá válsz, azt be kell jelentened Magyarországon. A nyomtatvány a NEU 70 jelű bejelentőlap („Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező személy részére, aki EGT tagállamban, Svájcban, vagy egyezményes államban biztosított").

Határidő: a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttétől (illetve megszűnésétől) számított 15 nap. Benyújtás a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához — személyesen, postán vagy Ügyfélkapun.

• A bejelentés után a TAJ-od Magyarországon a külföldi biztosítás idejére érvénytelenné válik — ettől kezdve itthon a KÜLFÖLDI biztosítód EU-kártyájával veheted igénybe az ellátást.
• A magyar biztosítás alapján kapott Európai Egészségbiztosítási Kártyát vissza kell adni.
• A bejelentés elmulasztása mulasztási bírságot vonhat maga után.
• ⚠️ A gyakori csapda: ha van bejelentett magyar lakcímed, és itthon megszűnik a biztosításod (például a munkaviszonyod), a NAV MAGÁTÓL előírja az egészségügyi szolgáltatási járulékot — 2026-ban havi 12 300 Ft (napi 410 Ft) —, és ez hónapról hónapra gyűlik, amíg nem igazolod a külföldi biztosításodat. A jó hír: a NAV visszamenőleg törli, ha az ONYA-n vagy a T1011U adatlapon bejelented, és mellékeled a kormányhivatal igazolását a külföldi biztosításodról.
• Amikor hazaköltözöl: a jogviszony MEGSZŰNÉSÉT is be kell jelenteni, a külföldi biztosító igazolásával együtt.

2. Adóügyi illetőség: mit vár a NAV

Ha életvitelszerűen külföldön élsz és ott dolgozol, jellemzően külföldi adóügyi illetőségűvé válsz. Ilyenkor Magyarországon már csak KORLÁTOZOTT az adókötelezettséged: főszabály szerint a belföldről származó jövedelmed után (például itthoni ingatlan-bérbeadás vagy tőkejövedelem).

Az illetőségedet a külföldi adóhatóság illetőségigazolásával (Certificate of Tax Residency) tudod bizonyítani. Érdemes MINDKÉT ország adóhatóságát értesíteni a költözésről.

• Ha külföldi illetőségű vagy, és Magyarországon nem terhelt adókötelezettség, az szja-bevallás benyújtása alóli mentesüléshez nyilatkozat nyújtható be a NAV-hoz (NYK jelű nyomtatvány).
• A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény dönti el, melyik ország mit adóztathat — ez országonként eltér.
• Az illetőségváltás az adóéven BELÜL is bekövetkezhet; a NAV külön tájékoztatót ad ki erre.
• ⚠️ Ez a szakasz tájékoztatás. Konkrét ügyben adótanácsadó vagy a NAV tud érdemben válaszolni.

3. Lakcím: külföldi letelepedés bejelentése

A külföldi letelepedést be lehet (és érdemes) jelenteni. A leggyorsabb út a kormányablak vagy a járási hivatal: ott azonnal új lakcímkártyát kapsz „Lakóhely: külföldi cím" megjelöléssel. Ugyanez online is intézhető a nyilvantarto.hu Webes ügysegédjén, illetve külképviseleten.

A bejelentés illetékmentes. A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő 30 nap.

• Ha nem jelented be, a régi szállásadód kezdeményezheti a kijelentésedet (fiktiválás) — a lakcímed így is megszűnhet, csak nem a te időzítésed szerint.
• A külföldi lakcím VÁLTOZÁSÁT is be lehet jelenteni ugyanezen az úton.
• A lakcímkártya megléte több itthoni ügynél (bank, hatóság) is előkerül — ezért jobb rendezetten, mint sehogy.

4. Magyar bankszámla és adóilletőség

A magyar bankszámládat általában megtarthatod, de a bankot értesítened kell a megváltozott adóügyi illetőségről és a külföldi címről. A bankok a nemzetközi adatcsere-szabályok miatt nyilvántartják az ügyfél adóilletőségét, és ehhez önbevallási nyilatkozatot kérnek.

⚠️ Ez bankonként eltérő űrlap és eltérő folyamat — nincs egységes országos nyomtatvány, ezért ide szándékosan nem írunk konkrét űrlapnevet. Kérdezd meg a saját bankodat.

• Amit érdemes előre tisztázni: marad-e a netbank hozzáférés külföldi telefonszámmal, mi lesz a bankkártya-megújítás postázásával, és milyen díjai vannak a devizás beérkezésnek.
• A magyar számla megtartása gyakran praktikus (itthoni utalások, hitelek), de a napi külföldi költésre jellemzően a helyi számla olcsóbb.

Mikor mit — sorrend

• MÉG ITTHON: gyűjtsd össze az iratokat (anyakönyvi kivonatok, bizonyítványok, erkölcsi), és nézd meg, mihez kell hiteles fordítás a célországban.
• A KÜLFÖLDI MUNKA KEZDETE UTÁN 15 NAPON BELÜL: NEU 70 bejelentés.
• AMIKOR MÁR VAN KÜLFÖLDI CÍMED: külföldi letelepedés bejelentése (kormányablak / Webes ügysegéd / külképviselet).
• AZ ELSŐ KÜLFÖLDI ADÓÉV KÖRÜL: illetőség tisztázása, szükség esetén illetőségigazolás beszerzése.
• BÁRMIKOR: a bank értesítése az új címről és adóilletőségről.

Hazajöttem, és itthon szülök: beszámít a kinti munkám a csedbe?

A jogosultsághoz igen. A csecsemőgondozási díjhoz (csed) a szülés előtti két éven belül 365 nap biztosítás kell (Ebtv. 40. § (1)). Az uniós szabály szerint ebbe a más EU-/EGT-tagállamban vagy Svájcban szerzett biztosítási időt is be kell számítani, úgy, mintha itthon szerezted volna (883/2004/EK rendelet 6. cikk). Így nem kell itthon újra egy teljes évet ledolgoznod.

A Magyar Államkincstár (MÁK) tájékoztatójának egyik — brit — példájában az anya hazatért, és itthon munkaviszonyt létesített. A csedjénél az itthon szerzett 151 nap biztosítási idejéhez hozzá kellett számítani az Egyesült Királyságban szerzett 237 napot: így megvolt a 365 nap, és jogosult lett a csedre (MÁK 2021/3. kifizetőhelyi tájékoztató).

A feltétel: a gyerek a magyar biztosításod alatt szülessen (például itthoni munkaviszonyban), vagy legfeljebb 42 nappal azután, hogy a magyar biztosításod megszűnt (Ebtv. 40. § (1)). Az alkalmi (egyszerűsített) munka nem biztosítás (Eftv. 10. § (1)); és ha itthonról dolgozol egy kinti cégnek, de kint vagy bejelentve, akkor nem itthon vagy biztosított. Ha szüléskor még kint vagy biztosított, nem a magyar csed jár: az anyasági pénzbeli ellátásért az az ország felel, ahol biztosított vagy, a saját szabályai szerint (883/2004/EK rendelet 11. cikk; Európai Bizottság).

Az összeget viszont csak a magyar jövedelmedből számolják. A csed alapja az a jövedelem, amelyet a csed kezdetekor fennálló itthoni biztosításodban kerestél, és amelyet a NAV-nak bevallottak (MÁK); a kinti fizetésed nem számít (883/2004/EK rendelet 21. cikk (2)). Ha itthon csak rövid ideje dolgozol, az alap jellemzően a tényleges — legalább 30 napi —, ennek hiányában a szerződés szerinti béred, legfeljebb a csed kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese (2026-ban havi 645 600 Ft; Ebtv. 42. § (3)–(4); MÁK). A csed ennek 100%-a, bruttóban, legfeljebb a gyerek születésétől számított 168. napig (Ebtv. 40. § (3), 42. § (1)).

Nem megy magától: a csed iránti kérelem nyomtatványán külön rész szól a külföldi biztosításról (8. pont: ország, foglalkoztató, biztosító, biztosítási szám, időtartam). Ezt akkor kell kitöltened, ha a szülés előtti két évben EU-/EGT-tagállamban, Svájcban vagy az Egyesült Királyságban is biztosított voltál (a nyomtatvány néhány egyezményes országot is felsorol). A kinti biztosítási idő igazolását (E104 vagy S041) nem kell magadnak beszerezned: ha nincs nálad, a kormányhivatal elektronikusan kéri le (MÁK 2021/3.; 217/1997. Korm. rendelet 49/C. §).

• Hol kérd: a munkáltatódnál, a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” nyomtatványon (MÁK) — akár a szülés előtt is (Ebtv. 40. § (3)). Ha a munkáltatódnál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, ő továbbítja a kormányhivatalnak; egyéni vállalkozóként csak elektronikusan intézheted (MÁK).
• Az Egyesült Királyságban szerzett biztosítási időt a MÁK szerint a csedhez szintén be kell számítani. A gyedhez viszont a 2021-ben vagy később kezdődött brit biztosítást nem számítják be, ha 2021 előtt sosem voltál brit biztosított: a MÁK példájában ugyanez az anya ezért nem kapott gyedet (MÁK 2021/3.).
• Meddig: legfeljebb hat hónapra visszamenőleg kérheted (Ebtv. 61. § (2)).
• Ha a szülés után 90 napon belül bármilyen jogviszonyban dolgozol, a csed nem jár; ha 90 nap után dolgozol mellette, a 70%-a jár (Ebtv. 41. §, 42. § (1a)).
• A gyedhez ugyanígy 365 nap biztosítás kell a szülés előtti két évből (Ebtv. 42/A. § (1)), és a MÁK szerint ott is beszámít az EGT-tagállamban vagy Svájcban szerzett, leigazolt biztosítási idő. Ha a gyerek másik szülője kint dolgozik vagy ott biztosított, a gyed uniós szempontból családi ellátás: egyeztetik, melyik ország fizet elsőként, és a gyedet fel is függeszthetik (217/1997. Korm. rendelet 49/C. § (4); MÁK 2021/3.). A csedre ez nem vonatkozik, mert az anyasági ellátás.
• Ha hazaköltöztél, a kinti biztosításod megszűnését is jelentsd be (NEU 70) — ld. az „1. Egészségbiztosítás” szakaszt.